Egy évvel elhalasztották az olimpiát. A taekwondósaink felkészülése a kialakult helyzet miatt teljesen átalakult, de Galambos Bence válogatott edző szerint a fiatal csapat csak profitálhat a megnövekedett felkészülési időből.

– Szakmailag és emberileg is nehéz döntést kellett meghoznia a szervezőknek, de nem kérdés, hogy az egészség a legfontosabb, anélkül egy olimpiai aranyérem semmit sem ér. Kétségtelenül jó döntés született. A fiatal válogatottunknak még előnyt is jelenthet, hogy egy évvel később rendezik az olimpiát, ha a kialakult szituációt már érettebb versenyzőként kezelhetik. Most mindenki otthon készül, szakmai stáb nélkül a lehetőségbeli különbségek sokkal kisebbek. Ebben a helyzetben mutatkozik meg igazán a mentális erő, illetve az akarat. Ebben pedig fiatalságuk, csibészségük, észjárásuk most nagy előnyt adhat a számukra, hiszen ha valakik, ők aztán igazán éhesek a sikerre. Ebben a szellemben várom el az otthoni felkészülést tőlük – summázta a kialakult helyzetet Galambos Bence, a felnőtt és junior válogatott edzője.

Az olimpiai kvalifikációs versenyt eredetileg áprilisban, Milánóban bonyolították volna. Az Olaszországot sújtó járványhelyzet miatt előbb Moszkvába tették át a versenyt, majd határozatlan időre elhalasztották. Jelen állás szerint még idén megtartják.

– Már mi is leálltunk a közös edzésmunkával egy ideje. Természetesen a sportágspecifikus fejlesztés otthoni körülmények között nem a legoptimálisabb helyzet, de nekünk, a szakmai stábnak és a csapatnak közösen meg kell találnunk a megoldásokat, hiszen ez a helyzet mindenkinek új, és ha valamikor, akkor most kell igazán csapatként együtt dolgoznunk, közösen, „egymás kezét fogva”. Egy biztos, az elmúlt évek zsúfolt versenyprogramja miatt nagyon nehéz volt korrekciós munkákat, illetve képességfejlesztést végeznünk. Most erre nagyobb hangsúlyt próbálunk fektetni, amiben Tar Tünde komoly segítségünkre van. A futó- és légzésprogram, izomfejlesztés mind segíthetik a későbbi robbanékonyságot, állóképességet kialakítani. Kimondottan összetett a program jelenleg így is, amit persze folyamatosan szemmel tartunk, még ha csak távolról is. Egy biztos, ha ennek az egésznek vége, erősebben térhetünk vissza, mint valaha.

Nem kérdés, hogy mindenkinek már a kvalifikáció körül forogtak a gondolatai az elmúlt hónapokban.

– Nekem is – vágta rá a keretet három és fél éve irányító szakember, mikor újra szóba kerültek az ötkarikás játékok. – Most viszont van idő egy kicsit átgondolni az eddig történteket. Az utóbbi egy év számtalan pozitív változást hozott a válogatott életében. Hogy mást ne mondjak, ott van például a Salim testvérek segítsége, ráadásul Gergő gyerekei magyar színekben versenyeznek, igazán eredményesen. Pont, ahogy a Spanyolországban élő Márton lányok is. Papp András a legkisebbekkel, illetve Néma Norbert a kadetokkal szívvel lélekkel végzi munkáját több éve és ez látszik a fiatal sportolókon. Amikor az olimpiai ciklus elején átvettem a csapatot, Kotsis Edinán (ma már Ravasz Edina – a szerk.) kívül még Füredi Rebekának volt tapasztalata a felnőtt mezőnyben. Ma már ott tartunk, hogy kadet, junior és felnőtt Eb-ről is érmet hoztak haza a sportolóink tavaly. Ennek újabb hozadéka, hogy több nagynevű akadémiára és edzőtáborba volt lehetőségünk eljutni. A koronavírus előtt a brit akadémiával álltunk már gyakorlatilag időpont fixálásban, sajnálatos módon a járványra való tekintettel el kellett halasztanunk az edzőtábort. Idehaza is készülünk egy nagy dobással, amiről remélem, hamarosan leránthatjuk a leplet.

Kiemelte, egyáltalán nem számítunk még jelentős taekwondo-nemzetnek világszinten, viszont magunkhoz képest kell a fejlődést figyelni, és fokozatosan felzárkózni az élmezőnyhöz.

– Kevesen vagyunk idehaza, de ezúton is köszönöm a segítséget a klubvezetőknek és a válogatottak felkészítését segítőknek. A nyitottság és hozzáállás megfelelő, hogy közösen léphessünk előre lépésről lépésre. Ráléptünk egy útra, amiről nem szeretnénk már letérni.

Szerződése év végéig szól, a kialakult szituáció miatt egyelőre nem tárgyaltak az esetleges hosszabbításról.

– Év végéig még nagyon sok idő van hátra, és a kialakult helyzetben nem ez most az elsődleges, hanem a sportolók állapota, felkészítése. Természetesen hatalmas megtiszteltetés a junior és a felnőtt válogatott vezetőedzőjének lenni, és ha az elnök úr, az elnökség, a klubvezetők és a sportolók is úgy látják, hogy továbbra is tudok segíteni a csapatnak, akkor nyitott vagyok a folytatásra. Ha máshogy döntenek, azt is elfogadom, abban az esetben is a magyar taekwondóért dolgozom tovább. Végezetül pedig engedjék meg, hogy a hazai taekwondo családnak és minden hozzátartozónak innen kívánjak rengeteg erőt a kialakult helyzethez, és jó egészséget! Vigyázzunk egymásra!