Mondhatjuk, hogy a november 21–25. között rendezett 8. Klubcsapat Európa-bajnokság, melynek Zágráb adott otthon, egyfajta tesztverseny volt.

Február végén elkezdődött Európában is a koronavírus járvány, így az Európai Taekwondo Szövetségnek (WTE) sem volt más választása, mint más sportági szövetségeknek, először elhalasztotta versenyeit, majd később végleg törölte is őket. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a tavaszi versenyek átkerülnek őszre, így nyáron még úgy készülhettünk, hogy egy rendkívül sűrű őszi versenyidénynek nézünk elébe, és jóformán minden héten rangos, nagy versenyek lesznek. Sajnos a vírus második hulláma közbeszólt, így meghozták a WT és a WTE vezetői a megfelelő intézkedéseket, és kihirdették, hogy a világbajnokságot elhalasztják 2021-re, csakúgy, mint az olimpiai kvalifikációs versenyeket azokon a kontinenseken, ahol még nem tartották meg. Azt ugyan nem tiltották meg, hogy a tagországok versenyeket szervezzenek, de a fair play jegyében befagyasztották a raglistákat, és a pontszerzés lehetőségét is 2021 januárjáig.

Sokáig senki sem vállalkozott a versenyrendezésre, és sorra kerültek lemondásra a szeptemberi, októberi, majd a novemberi versenyek is. Viszont a horvátok októberben úgy döntöttek, hogy megrendeznek egy nemzetközi, nagyszabású versenyt, amire az európai szövetség engedélyét adta és támogatását fejezte ki. Így ranglistapontok nélkül, de megvalósult november utolsó hetében az első nagy volumenű verseny a járvány idején, a Klubcsapat Európa-bajnokság. Két nagy múltú sportegyesület vállalta fel a szervezést és a sok kihívást jelentő feladat megoldását, a TKD Jastreb és a TKD Karlovac, a két klubvezető, Tamara Pradegan és Miroslav Brezan irányításával. A szervezés során jelentős rizikófaktor volt, hogy nem tudták megjósolni, hány csapat utazik majd Zágrábba versenyezni. Viszont más sportágak, mint például a judo, már rendeztek versenyeket, így a taekwondónak is be kellett állni ebbe a sorba.

539 sportoló, edzők, bírók és tisztségviselők gyűltek össze Zágrábban, hogy közösen részt vegyenek és lebonyolítsák a versenyt. A helyszínre legelőször a verseny védnöke, Ali Sagirkaya érkezett, majd a főbíró, Chakir Chelbat és a technikai igazgató, Usman Dildar és az európai szövetség adminisztratív csapata, élén Antonio Barbarinóval, a kincstárnokkal. A felsorolásból is érzékeljük, hogy a WTE a legtapasztaltabb tisztviselőket küldte, hiszen ennek a versenynek a sikere kritikus volt az elkövetkezendő időkre nézve.

Hosszú idő óta először tartottak megbeszélést élőben a szakemberek, a mára már bevett Zoom konferencia helyett. A csapatvezetők tájékoztatóján, amit mindig a verseny kezdete előtti napon tartanak – és minden csapatnak kötelező a megjelenés egy delegálttal – elmondták, hogy a szervezőbizottság és a horvát közegészségügyi minisztérium közösen dolgozta ki az esemény biztonsági protokollját és minden előkészületet is eszerint végeztek el. A legfőbb intézkedés, hogy a csapatoknak és a tisztviselőknek is kötelezően és szigorúan betartandó a másfél méteres távolság, valamint mindenkinek egyaránt követnie kell a szervezőbizottság által előírt szabályokat és előírásokat. Az egyik tömeges gyülekezési gócpont a versenyt megelőző sportolói mérlegelés szokott lenni, így az új protokoll szerint a csapatok a megadott 2 órás időintervallum helyett egy-egy megadott időpontra érkeztek, 10 perces sávokban, egymás után, időátfedés nélkül. A másik szigorú szabályozás megtiltotta a résztvevőknek, hogy a szobájukat elhagyják, kivéve az étkezések és a meccseik idejére.

Az esemény a gyerek és a kadet korcsoportok versenyével kezdődött, majd őket követték a juniorok, az U21-esek és a felnőttek. Az első napok mozgalmasak voltak a magasabb sportolói létszám miatt. A verseny területére való belépéskor ellenőrizték a sportolók, edzők és tisztviselők PCR tesztjét, és csak 48 óránál nem régebbi, negatív teszteredménnyel lehetett belépni. Ha a PCR eredménye ennél régebbi volt, akkor belépéskor kötelezően gyorstesztet kellett végezni. Ezután az ellenőrzőpontnál minden belépéskor megmérték a résztvevő testhőjét, és ezt egy ellenőrző listán regisztrálták. Ezután a sportolók beléphettek a bemelegítő helyiségbe, oda is csak korlátozott számban, meghatározott időben a mérkőzéseik előtt, majd onnan hívták be őket a meccsükre. A küzdelem után a vesztesnek el kellett hagynia a verseny területét, míg a győztes bent maradhatott, és ott megvárhatta a következő mérkőzését. A súlycsoportokon belüli összes mérkőzést egymás után bonyolították le, és addig nem engedtek be más súlycsoportból sportolót, hogy a lehető legkevesebb érintkezéssel bonyolítsák le a versenyt. A szervezőbizottság orvosi csapata, Goran Milosin vezetésével, együttműködve az Európai Taekwondo Szövetség vezető orvosával, kiemelkedő munkát végzett, mind a csapatok tájékoztatásában, mind a protokollok végrehajtásának irányításában. A verseny harmadik napján egy random ellenőrzést is kaptak a minisztériumtól, ahol mindent rendben találtak, így a verseny folytatódhatott.

A versenyt online közvetítésen lehetett nyomon követni, a helyszínen nem lehettek nézők. Így a közvetítések során megszokott erős háttérzajok és szurkolás elmaradt, ilyen csöndes taekwondo verseny még nem volt Európában. A versenyzés élménye viszont hiányzott a versenyzőknek, így ez jó alkalom volt visszaállni a pástra, főleg két hónappal a felnőtt korosztályt érintő európai kvalifikáció előtt.

A verseny után levonható a következtetés, hogy lehet taekwondo versenyt rendezni, és sikeresen le is lehet bonyolítani a járvány idején is. A siker receptje a távolságtartás, a szabályok szigorú betartása, és megoldást kívánó helyzeteknél pedig az, ha a józan észre támaszkodunk. Ezután számíthatunk további versenyekre, hasonló protokollokkal, és feltételek mellett.

Az idei évben még Boszniában megrendezik az Olimpiai Súlycsoportos Európa-bajnokságot, ami a mai napon startolt, és a Kadet Európa-bajnokságot december 12–13. között, ahol két magyar érintett is versenyez, Márton Luanáért és Márton Viviánáért szoríthatunk.

Orosz Judit

(fotók: reStrike)