Történelmi évet zárt a magyar taekwondo, de a németek sem panaszkodhatnak. A hölgyek ugyanis először nyertek Grand Prix-t, és közel tíz év után szereztek újra érmet világbajnokságon. A válogatottjukat pedig egy bizonyos Tóth Balázs vezeti.
Egy évvel ezelőtt vette át a női német válogatott irányítását Tóth Balázs, volt válogatott versenyző, aki korábban a magyar csapat felkészítéséért is felelt. A német szövetség komoly és merész terveket szövögetett, aminek egyik kulcsának szánták a magyar szakembert. Az első év eredményeit látva nem ok nélkül…
– Az idei Eb-n már az éremszerzés össze is jött Manchesterben, majd a Grand Prix sorozat történetének első női érme után ismét Manchesterben, az arany is összejött. Hab a tortán, hogy a világbajnokságon 2013 után állt újra német lány a dobogón – összegezte a 2022-es esztendőt Tóth Balázs, akit Németországban értünk utol az ünnepek alatt. – Alapvetően elégedett vagyok, de azt is érzem, hogy van még bennük több is. Azt viszont mindenki láthatja, előremozdult a női német taekwondo és pozitív változásokat hozott az év. Ez az esztendő kellett, hogy összecsiszolódjunk a versenyzőkkel és a csapattal, és az első lépéseket megtegyük a nagyobb cél felé.
A németek a tokiói olimpia után próbáltak váltani és változtatni, hogy a párizsi olimpián ott lehessenek.
– 2021-ben nem volt olimpikonjuk, most a cél, hogy a világranglistáról legyen meg a kvalifikáció, lehetőleg két sportolónak is. Erre -49 és +67 kg-ban van esély – avatott be a német helyzetbe a szakember. Ha pedig már ott vagyunk, nem titkolt cél az aranyérem, de egy dobogós helyezéssel is nagyon boldog lennék így előzetesen.
Mikor arról kérdeztük, milyen érzés egy másik válogatottat irányítani, és nem a magyart, nagy levegőt véve válaszolt.
– Természetesen van különbség, annál magasztosabb megbízás nincs, mint a magyar színekért versenyezni vagy dolgozni. Ezt inkább onnan közelíteném meg, hogy edzőként hatalmas megtiszteltetés, hogy ilyen szinten számítanak rám. Úgy érzem, hogy a lehető legjobb helyen vagyok ahhoz, hogy azt a programot és tudást átadjam, amivel rendelkezem és kihozzam belőlük a legtöbbet.
Tóth Balázs tíz év alatt egy magasan jegyzett versenyzőből vált válogatott edzővé. Az egy évtizedes „átalakulást” is értékelte.
– Folyamatos fejlődésről szólt az elmúlt tíz évem: tapasztalatszerzéssel, jó és rossz döntésekkel. Vezettem klubot, dolgoztam az utánpótlás korosztályokkal, valamint felnőttekkel válogatott szinten és több országban is megfordultam. A korom és a tapasztalatom alapján úgy érzem, a helyemen vagyok, ez pedig úgy volt lehetséges, hogy az elmúlt tíz évemben lépcsőzetesen kellett előrehaladnom.
A világversenyeken természetesen rendszeresen találkozik a magyar kollégákkal és versenyzőkkel, figyelemmel követve a mieink szereplését.
– Nagyon örülök, hogy Salim Omar Gergely ilyen fiatalon ilyen eredményekkel örvendeztetett meg minket. Olyan szintű taekwondót produkál, amit kevesen. Én 2006-ban láttam őt először, ez a többgenerációs siker, amit a Salim név hordoz, még tovább folytatódhat a későbbiekben. Neki és minden magyarnak a legjobbakat kívánom!