A válogatott vezetőedzője nyolc éve kezdte a munkát a válogatottal, akiktől Los Angelesre még többet vár.

A Taekwondo Világszövetség (WT) új kvalifikációs időszakot jelölt meg, az olimpiai ranglistát kétévente törlik. Azaz, az olimpia után két évig lesz egy periódus, de az igazi harc az olimpiáért 2026-ban indul majd.

– Nekünk ez az új rendszer tökéletes lett volna, mert ebben az utolsó, kétéves olimpiai időszakban a Márton testvérek, Salimék és Józsa Levente is jobb eredményeket hozott, mint előtte, így akár a direkt kvalifikáció is meglehetett volna számukra. Közvetlen, ranglistán kivívott kvótából országonként négy-négy szerezhető majd meg és súlyonként csak egy versenyző utazhat egy országból. De marad továbbra is a kontinentális selejtező torna, ahol még újabb helyekhez lehet jutni, ahogy Vivi és Levi idén kivívta a kvalifikáció lehetőségét – vázolta fel Galambos Bence válogatott vezetőedző, hogy lehet majd kijutni a 2028-as ötkarikás játékokra.

Párizsban egy még mindig fiatal magyar csapat okozott örömet és döntött meg minden eddigi rekordot. Ezzel egyenesen arányosan az elvárások is megnövekedtek.

– Ami eddig nekünk óriási eredmény volt, például egy Grand Prix érem, az a jövőben már lehet, hogy inkább elvárás lesz. De ez így van rendjén és a csapatban benne van, hogy még több éremmel zárjon egy-egy világversenyt. Ez már az idei Európa-bajnokságon is meglátszott, ahonnan három éremmel tértünk haza.

Galambos Bence 2016-ban kezdte meg a munkát a válogatottal, amikor egyfajta őrségváltásnak lehettünk szemtanúi.

– Akkoriban vonult vissza Kotsis Edina, az egyik legeredményesebb versenyzőnk. A mostani olimpikonok még gyerekek voltak akkor és alulról kellett építkezni. Tokió után viszont már éreztem, hogy valami mocorog és történelmi csapat van alakulóban. Van egy nagyon erős gerinc a Márton és Salim családdal, Levivel, Patakfalvy Lucával és Bailey Kelennel. Ehhez még 2-3 fiatal biztos csatlakozik, akikben látok potenciált. Nagy verseny lehet a Los Angeles-i olimpiára való kvalifikációért a magyar versenyzők között. Hogy mást ne mondjak, Csáki Hanna 16 évesen már kijutott az Európa Játékokra és Salim Kamilah rendre szállítja a korosztályos aranyakat. Ami kimondottan fontos lesz, hogy az utánpótlást miként fogjuk meg szövetségi és klubszinten. Mert az már most látszik, hogy Vivi példáját említsem: 18 évesen már olimpiát lehet nyerni! Ráadásul már odafigyelnek ránk, az olimpiai arany kinyitotta az ajtót, most léphetünk be rajta igazán.