Édesapja és edzője, Salim Gergely a győztes taktika egy szeletét is elárulta, de a verseny után az is kiderül, hogyan szurkolták ki a kvótaszerzést az olimpiai bizottság székházában.
Salim Omar kívülről nézve ugyanolyan játszi könnyedséggel nyerte a meccseit az év legfontosabb versenyén, mint az Eb-menetelés idején.
– Könnyűnek tűnhetett – reagált az ifjú, friss kvótatulajdonos a felvetésre. – De ez folyamatos koncentrációt igényelt, pontokat kellett szereznem már az elejétől. Édesapám és egyben edzőm azt sulykolta, csináljam, amit tudok és jönni fognak a pontok – elevenítette fel, mit tanácsolt neki a 92-es olimpia (dán) győztese, Salim Gergely, a 2000-es olimpián magyar színekben ötödik Salim József testvére.
Az Eb és a kvalifikációs torna között az eredményekre tekintve vagy végignézve a meccseket talán túl nagy különbség nincs is elsőre, de Omar azért talált ilyet.
– Az Eb-n többen indultak, több meccset kellett nyerni, itt csak 16-an voltak a súlycsoportban, de ők a legjobb európaiak. Ráadásul mind Tokióba akart kijutni, de ez csak kettőnek sikerülhetett. Ettől függetlenül próbáltam ugyanúgy meccselni, mint mikor legutóbb itt jártam.
8 éves kora óta versenyez, naná, hogy ez volt az álma, illetve hogy egyszer olimpiát nyerjen…
– Alig vagyunk túl a versenyen, de már sokan megkérdezték, felfogtam-e. Nehéz egyelőre elhinni, hogy 18 évesen megyek az olimpiára. Ez egy valóra vált álom. Amilyen keményen csak lehet, úgy készülök a következő hónapokban, hogy éremmel jöjjek haza Tokióból.
Testvére, Sharif a hasonló súlya miatt nem lehetett ott Szófiában, a szakemberek most Omar mellett tették le a voksukat.
– Mindig rá gondolok. Nélküle nem sikerült volna, ezt nagyon jól tudom. Nagyon hálás vagyok neki – mondta testvéréről Omar.
Adódik a kérdés a büszke apukához, Salim Gergelyhez, hogy tudták egy hónap leforgása alatt szinte egy az egyben lemásolni az Eb-n bemutatott produkciót.
– Tudtam, hogy meg tudja csinálni, de 18 évesen nem akartam rá túl nagy terhet tenni. De olyan éretten versenyzett, mintha sokkal idősebb lenne – értékelt Salim Gergely, aki azt is elárulta, nem véletlenül kezdett minden mérkőzést ilyen aktívan Omar.
– Fiatal és most eleve egy súlycsoporttal feljebb versenyzett, azaz neki nem jó, ha az ellenfelei a harmadik menetben még meccsben vannak. Ha lehet, minél hamarabb minél több pontot kell szerezni, ezért inkább támadunk és nekik esünk.
Ez be is jött, ráadásul a profi szemléletnek hála mindig csak a következő ellenfélre fókuszáltak. Gergely a legnehezebb mérkőzést talán magában vívta, hiszen másik fia, Sharif nem szállhatott harcba a kvótáért.
– Persze, hogy nehéz szituáció ez, de ez az életem, ez az életünk. A fiúk remekül megértik és támogatják egymást, tudják, mi a helyzet. Egy évvel ezelőtt talán azt mondtam volna, Sharif lesz a befutó erre a versenyre, de a koronavírusos időszakból Omar jött ki jobban.
Omarra most az élet egy másik „küzdőtere” vár, az iskolapad, még pár hét hátravan az amerikai oktatási időszakból.
– Visszamegyünk Los Angelesbe, de jövünk majd Magyarországra és nemzetközi partnerekkel is szeretnénk készülni Tokióra – árulta el a felkészülés vázát.
Patakfalvy Miklóst, a szövetség elnökét nehéz volt pár mondatra megállítani, hiszen mindenki neki (is) gratulált.
– Euforikus hangulatban vagyok, egyszerűen nagyon jó érzés. Végre nekünk is sikerült letenni valamit az asztalra. Talán még bennem sem csapódott le. A nemzetközi és az európai szövetség tisztségviselői is egytől egyig gratuláltak, majd otthonról jöttek a telefonok, Kulcsár Krisztián MOB-elnök és Vékássy Bálint főtitkár is személyesen hívott. Elárulták, hogy a székházban közösen nézte mindenki a közvetítést és szurkolta ki a kvótát.
A szakemberek egytől egyig úgy vélték, Salim Omar kvótaszerzése nem a szerencsén vagy a véletlenen múlott.
– Azt mondták, higgyem el, ők látták az ázsiait leszámítva a többi kvótátszerző viadalt és versenyzőt élesben, Omar arannyal tér haza.
A nagyarányú győzelmek ellenére sem tudta azért teljesen nyugodtan figyelni a menetelést.
– Volt bennem izgalom, de minden összecsapáson nagyon gyorsan olyan előnyre tett szert, hogy nem volt kérdés a végkimenetel.
Az elégedettség mellett hiányérzete így is van, Füredi Rebeka nagyon közel volt a kvótától.
– Tényleg csak egy hajszál választotta el Tokiótól. Figyelt, koncentrált, nem adott lehetőséget az első két ellenfelének. Az elődöntőben talán túlságosan is tisztelte a francia lányt, valamivel óvatosabb volt és úgy lehetett érezni, talán nem hitte el, hogy megverheti őt, pedig egyáltalán nem volt jobb nála.
De nincs megállás, reggel először Józsa Levente, majd Patakfalvy Luca lép pástra.
– Nehéz a sorsolása mindkettejüknek, de mindig a következő meccset kell megnyerni. Ma bebizonyosodott, hogy bárki verhető – összegzett az elnök.